A Petagon felvásárlásokért felelős vezető hivatalnoka aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy ellenséges országok szerezhetnek meg amerikai technológiákat a gazdasági válsághelyzetben.
Eltulajdonítanák a technológiát
Mint sajtótájékoztatón Ellen Lord figyelmeztetett, „kritikus fontosságú megérteni, hogy a válság idején a [védelmi-ipari bázis] ki van téve a versenytársak tőkéjének, ezért gondoskodnunk kell arról, hogy a vállalatok működésben maradjanak anélkül, hogy elvesztenék technológiáikat."
A Pentagon az elmúlt néhány évben egyre inkább hangot adott azoknak az aggodalmaknak, amelyek szerint a külföldi nemzetek, elsősorban Kína olyan amerikai induló amerikai vállalatokba fektet be, amelyek technológiái nemzetbiztonsági alkalmazásokkal rendelkeznek.
Számos induló vállalkozás hajlandó volt elfogadni a kínai tőkét, így Peking tulajdont és hozzáférést szerzett egyes technológiákhoz – ez pedig az amerikai-kínai innovációs és kereskedelmi háború idején érzékenyen érinti a gazdasági-technológiai hegemón szerepet őrizni próbáló Egyesült Államokat.
Trae Stephens kockázati tőkés és az Anduril Technologies társalapítója szerint Kína „valószínűleg” megpróbálja kihasználni a gazdasági visszaesés előnyeit.
Védik a stratégiai ágazataikat a külföldiektől
A Pentagon két alapvető módon próbálja ellensúlyozni a kínai és általában a külföldi gazdasági befolyást, mivel a stratégiai ágazatokban a külföldi tulajdonszerzés nem csak külföldre kivitt profitot, hanem külföldön meghozott döntéseket, azaz függőséget és kiszolgáltatottságot is jelent.
A legfőbb ilyen eszköz az Egyesült Államok Külföldi Beruházási Bizottsága, vagyis a CFIUS (Committee on Foreign Investment). Ez egy védekező intézmény, ami lehetővé teszi a kormány számára, hogy nemzetbiztonsági okokból blokkolja a külföldi befektetési kísérletet.
A második, még a korai szakaszban lévő kezdeményezés a Trusted Capital Marketplace program, amely
patrióta befektetőket igyekszik találni olyan területeken való befektetésekhez, amelyeket az amerikai kormányzat fontosnak tart,
de ahol valamilyen hiányosságot azonosít.
A program arra a problémára jelentene választ, hogy Kína magántőke-befektetői körökön és társaságokon keresztül szerez meg amerikai technológiákat, ezzel kínai politikai célokat szolgálva. Ellen Lord 2019 májusában jelentette be a programot, ami egy állami-magánbefektetői partnerségre épülne.
Ezzel irányítanának politikailag megbízható magántőkét a nemzetbiztonság szempontjából fontos technológiákkal foglalkozó cégekbe.
A cél, hogy kis- és középvállalatok is komoly védelmi technológiákon dolgozhassanak – a 2020-as járvánnyal épp ezek a vállalatok kerülhetnek először bajba, csakhogy rajtuk keresztül az amerikai nemzeti érdek is veszélybe kerül. A cél az, hogy létrejöjjön egy új online találkozási pont a vállalatok és a potenciális befektetők között.
A Pentagonban úgy látják, Kína nem méltányos eszközökkel, hanem gazdasági trükkökkel próbálja behozni a technológiai lemaradását.
Erre a problémára viszont a CFIUS egyelőre csak egyoldalú, tiltó jellegű megoldást kínál, hiszen legfeljebb nemet mondhat a külföldi felvásárlásra, de nem kínál fel alternatív befektetőket a kisvállalatok számára.
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Kína rekordot döntött a globális megítélésben: megelőzte az Egyesült Királyságot miközben az USA megtorpant, Európa pedig egyre kevésbé tud érvényesülni a nemzetközi versenyben.
A keresztény realizmus azt jelenti, hogy reálisan látjuk a bukott világot, amelyben élünk, szemben az idealizmussal, ami forradalmi – mondta a Mandinernek Eric Patterson amerikai politológus. Interjúnk.
„És ennek az új aranykornak a magyar-amerikai együttműködésben kellően stabil alapot ad a gazdasági együttműködésünk” – fogalmazott a miniszter.
Ha évi 600 Patriotot tudnak legyártani, és az USA a minimális előírt készlet 25%-val rendelkezik, akkor mikor lesz ebből komoly mennyiség Ukrajnában?
A béketeremtés során a cél egy olyan modell, amely a szuverenitást helyezi előtérbe a globalizmussal szemben.
Trump már Putyint fenyegeti, Brüsszel közben tárgyalna, Kína pedig kivár. A geopolitikai sakktáblán minden figura mozgásban van – csak Európa áll mozdulatlanul.
A magyar külügyminiszter előre figyelmeztetett.
Az indítványról a Kúria mondja majd ki a végső szót.
